Dimitrij Orlov már idézett klasszikus esszéje, „Az összeomlás öt fázisa“ (Five Stages of Collapse) szerint a pénzügyi összeomlás az élet többi területein is összeomláshoz vezet. A végeredmény nem lesz szükségszerűen az emberi civilizáció eltűnése, de nagyon súlyos következményei lehetnek. A Szovjetunióban például több millió ember halála, az állam összeomlása és a közrend szinte teljes felbomlása után sikerült ezt a folyamatot megállítani (Ld. részletesebben Orlov „Reinventing Collapse" c. könyvét, ill. az interneten is elérhető esszéjét). A jelenleg zajló ciprusi bankválság az összeomlás első fázisának egy fontos állomása (Ld. Orlov legfrissebb bejegyzését a témához)
A nyugati világban a pénzügyi összeomlás 2008-ban, a Lehmann Brothers csődjével kezdődött. Az összeomlás legmélyebb oka az, hogy a hitelezésen alapuló pénzügyi rendszer csak nagy gazdasági növekedés mellett működőképes. Mivel a gazdasági növekedés növekvő energiafelhasználást feltételez, és ez a konvenicionális olajtermelés 2005 körül bekövetkezett csúcsa és az állandóan magas energiaárak miatt nem lehetséges, szükségszerű, hogy a jelenlegi pénzügyi modell eltűnjön. E modell egyik jellegzetes eleme az ún. fractional reserve banking, amelynek értelmében a bankok a náluk elhelyezett betétek sokszorosát helyezik ki hitel formájában, azaz a hitelállománynak csak egy töredéke van a bank széfjeiben. A 2008-as események egy szívinfarktushoz hasonlítanak: a beteg állapota hosszú időn át romlik, de nem produkál akut tüneteket, amelyekkel orvoshoz kellene forulnia, egészen addig, amíg hirtelen be nem következik a gyakran halálhoz vezető infarktus.
Az USA és az EU politikai elitjei mindenképpen el akarták kerülni a pénzügyi rendszer infaktus általi halálát, mert hatalmas társadalmi és gazdasági felforduláshoz és a saját bukásukhoz vezetett volna. Ezért 2008 után kétségbeesett erőfeszítéseket tettek a pénzügyi rendszer életben tartására. Hatalmas mentőcsomagokat ajándékoztak a bankoknak és pénzügyi lazításba kezdtek (quantitative easing). Ez utóbbit a történelem során sok megszorult ország által, így a második világháború utáni Magyarország által is gyakorolt egyszerű pénznyomtatástól (ld. a fenti képet) csak az az ígéret különbözteti meg, hogy az így kibocsátott, csak virtuális formában létező pénzt egyszer majd kivonják a forgalomból.
A 2008 óta tartó válságkezelés nem oldotta meg a válság egyetlen kiváltó okát sem, pusztán elodázta az összeomlást. A fejlett világ úgyszólván minden bankja csődben van, és csak az imént említett „unortodox“ intézkedéseknek köszönheti a túlélését. E szerint az elemzés szerint például a legrosszabb állapotban a skandináv bankok vannak. Érdekes, ugye? A skandináv országokról mindig a stabilitás non plus ultráiként hallunk.
Miért éppen Ciprus? Ciprus kis méretéhez és gazdaságához viszonyítva igen nagy pénzügyi szektorral rendelkezik. A görög adósság részleges leírása (haircut) több milliárd eurós veszteséget okozott már a ciprusi bankoknak. Ennek eredményeképp Ciprus rendkívül védtelen volt a pénzügyi és gazdasági válság hatásaivel szemben.
A ciprusi bankválság azért nyit új fejezetet a pénzügyi válság alakulásában, mert az Európai Unió, miután a válság első körében ellőtte puskaporát, most sem pénzügyileg, sem politikailag nem engedheti meg magának, hogy a ciprusi bankokat, mint korábban oly sokat, egyszerűen „megmentsen“. Ezért először a válság történetében a bankbetétek megadóztatását, azaz egy részének egyszerű eltulajdonítását követeli. Az Eurócsoport szóvivőjének, a holland Dijselbloemnak a „nyelvbotlása“ szerint ráadásul a ciprusi intézkedések a többi bajban levő ország számára is mintául fognak szolgálni.
Ez egyrészt megrendíti a bankokba vetett bizalmat, és azok, akiknek még egyáltalán van pénzük a bankban, megpróbálják kimenekíteni onnan. Így a félelem a bankok összeomlásától könnyen önbeteljesítő jóslattá válhat. Az események egy további negatív következménye abban rejlik, hogy ezzel a bankok hitelező képessége tovább fog csökkenni, és ez a gazdasági fellendülés újabb korlátját képezi majd. Éppen ezért téves a bankokról kialakult új diskurzus („fizessenek csak a bankok és a nagybetéteseik, akik a bűnösen szerzett pénzüket mossák ott), mert, bár morálisan természetesen kifogástalan, a bankok nem fekélyek az egészséges világgazdaság testén, hanem részei annak, és nélkülük a gazdaság sem működik.
Hogy pontosan mi következik ezután, azt nem lehet tudni. Melyik lesz a következő dominó? Spanyolország, Olaszország, Szlovénia vagy a skandináv bankok? Egy biztos, Cipruson már felsejlenek az összeomlás második fázisának jelei. Egyre nehezebb benzinhez jutni, bevásárolni a szupermarketben, akadozik a gyógyszerellátás.
Végül hadd említsek meg még egy súlyos következményt. A bankbetétek megadóztatását követelő Németország súlyosan megsértette Oroszország érdekeit, hiszen, rengeteg orosz üzletember tartotta Cipruson a pénzét. Ezen kívül Oroszországnak szüksége van a nicosiai kikötőre, mert a tartusi (Szíria) támaszpont sorsa erősen kérdéses. Márpedig a német gazdaság nagyon erősen függ az orosz szénhidrogén-importtól. Merkelnek nem lesz egyszerű kiköszörülnie az újkeletű német-orosz barátságon esett csorbát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése