2014. június 17., kedd

Fukushima - update



3 év és 3 hónap elteltével már világosan látható, milyen végzetes következményei vannak a japánokra a a fukushimai atomkatasztrófának. A rákos megbetegedések száma már most a korábbi sokszorára nőtt és a jövőben csak emelkedni fog. 
 
Ilyen egy rákos pajzsmirigy (forrás)



Bizonyára sokan olvasták a Global Research-ön megjelent tudósítást a fukushimai katasztrófa következményeiről. Tekintettel a dolog jelentőségére összefoglalom a legfontosabbakat. Az atomkatasztrófa egészségügyi következményeire kíváncsi Fukushimai Orvosi Egyetem 375000 fiatalt vizsgált meg a cunami által megrongált erőmű közelében. Ezek 48%-a szenved olyan pajzsmirigy-rendellenességben, amely később rákhoz vezet. Ezen kívül már most több mint 120 rákos gyereket találtak, noha a katasztrófa előtti gyakoriság alapján csak háromra lehetett volna számítani. Azaz a növekedés mintegy 40-szeres. Ezek az adatok a rákos megbetegések pontosan olyan arányú növekedését mutatják, mint az 1986-os csernobili szerencsétlenség után.
Természetesen nem hiányoznak azok a tudósok, akik szerint a katasztrófa és a rákos diagnózisok ugrásszerű növekedése között nincsen semmilyen összefüggés. A Guardian például megszólaltatta a londoni Imperial College molekuláris biológia professzorát, aki szerint csak áltudósok kongatják a vészharangokat. Szerinte a szerencsétlenség legnagyobb hatása pusztán pszichológiai természetű, és egyetlen halálos áldozata sem lesz. Ezek a pszichológiai hatások, azaz a félelem és a depresszió – ez már egy moszkvai tudós véleménye – önmagukban is negatívan befolyásolják az emberek egészségi állapotát. Azaz, ha jól értjük, a vészharangot kongató áltudósok a felelősök azért, hogy elrontották a fukushimai gyerekek hangulatát, és ettől ők pajzsmirigyrákot kaptak?!
Kedves Olvasó, ne hagyja, hogy a bolondját járassák Önnel. Figyeljen arra, mi történik Japánban, mert így legalább tudni fogja, mi vár ránk Európában, ha ne adj isten háború lesz, és néhány félrehulló bomba egy atomerőműre esik.

2014. május 14., szerda

Harc a dollárért


A politikusok és a média diadalmas kijelentései szerint az amerikai gazdaság szolíd növekedésnek indult és végleg maga mögött hagyta a 2008-ban kitörő válságot, mégpedig a kormányzat és a jegybank határozott közbelépésének és az energiaforradalomnak köszönhetően. A kilábalás annyira biztató – szól a gyakori érvelés – hogy a FED csökkenthette az eufemisztikusan mennyiségi lazításnak nevezett pénznyomtatást (tapering). Ahogy erősödik majd az amerikai gazdaság, úgy csökkentik majd a nyomtatott pénz mennyiségét, és hamarosan senki nem fog emlékezni majd erre a csúnya periódusra, amikor a szabadversenyes kapitalizmus hazáját csak a korlátlan pénznyomtatás óvta meg az összeomlástól.

Aki eddig nem kételkedett ebben a narratívában, az fontolja meg ezt a nemrég napvilágot látott történetet. Miközben a FED ugyebár kevesebb államkötvényt vásárol, és Kína és Japán is megszabadult egy-egy nagy kötvénycsomagtól, az amerikaiak csodálatos módon mégis növelni tudták a külföldi kézben levő államkötvények értékét. Ez úgy sikerülhetett, hogy Belgium 2013 novembere és 2014 januárja között 141 milliárd dollárnyi amerikai államkötvényt vásárolt. Ezt a hatalmas összeget a 480 milliárd dolláros GDP-vel rendelkező Belgium egyedül biztosan nem tudta előteremteni. Hogy honnan jött a pénz, arról megoszlanak a vélemények. A globalresearch-ön megjelent vélemény szerint a pénz a FED-től származott, amely e pénzmosási manőverrel akarja azt a látszatot kelteni, mintha lennének még külföldi vevők az amerikai államkötvényekre. A zerohedge szerint egy titkos alku keretében az Európai Unió segítette ki az amerikaiakat. 

Az USA tehát kétségbeesett erőfeszítéseket tesz arra, hogy fenntartsa a szolíd pénzügyek és a gazdasági kilábalás illúzióját. Erre azért van szükség, mert csak ez az illúzió tartja fenn a dollár tartalékvaluta szerepét. Ha pedig ez elvész, akkor az USA nem tudja többet finanszírozni a negatív külkereskedelmi mérlegét. Aki tudni szeretné, milyen ez a helyzet, nézze meg, mi történik Ukrajnában.

Ukrajnával áll kapcsolatban a dollár körüli harc egy másik aspektusa. Miközben az USA mindent megtesz azért, hogy a dollárt megtartsa a világ egyedüli tartalékvalutájának, Oroszország az ukrajnai konfliktus miatt mindent megtesz ez ellen. Az állami olajcég, a Transznyefty két héttel ezelőtt megegyezett Kínával, hogy az elszámolást ezentúl nem dollárban, hanem rubelben végzik majd. Ezzel egyidőben kormányszinten is megállapodás született Oroszország, ill. Kína és Irán között arról, hogy a külkereskedelemben növelik a rubel szerepét. Ez egy súlyos csapás a petrodollár-rendszerre, amely fontos szerepet játszik a dollár értékének megőrzésében. Az oroszok tehát nagyon is tudják, hogyan válaszoljanak az amerikai szankciókra.

Az USA világpolitikai befolyása, gazdasági rendszere, sőt, az átlagos amerikaiak mindennapi élete is egy hosszú távon fenntarthatatlan pénzügyi rendszertől függ. A fák nem nőnek az égig, és ez a rendszer sem fog örökké fennmaradni. Ezt jelzik előre az elmúlt hetek eseményei.


2014. február 12., szerda

Gyorsítás a szakadék előtt

Tavaly ősszel az Egyesült Államok kormányának az adósságplafon miatt fel kellett függesztenie kifizetéseit egészen addig, amíg a törvényhozásban meg nem születik a kétpárti megegyezés az eladósodás további feltételeiről. A két hétig tartó komédia végén – micsoda meglepetés – megszületett a megállapodás, miszerint ahelyett, hogy csődbe mennének, inkább további kölcsönöket vesznek fel. Csupán néhány hónap elteltével, február végén a világ legsúlyosabban eladósodott országa újra beleütközött volna az adósságplafonba, ha a képviselőház nem hoz egy pragmatikus és bölcs döntést az újabb komédia elkerülésére: 2015 márciusáig a kormány szabadon vehet fel hiteleket, az adósságplafonról pedig ne is beszéljünk addig. Ha már így is, úgy is a szakadékba vezet az út, legalább addig élvezzük a száguldást!