Olvasnivaló

Ajánlom olvasóimnak a Washington Post interjúját a világ olajhelyzetéről Chris Neiderrel, magyar fordításban az FFEK oldalán. Az interjúnak nem a tartalma érdekes igazán, hiszen az ma már nem számít újdonságnak, hanem az, hogy egy mainstream amerikai újságban jelent meg. 

Az orosz olajcsap

Hírül adta az újság, Oroszország júliusban csavar egyet az olajcsapon, azaz csökkenti az Európába szállított olaj mennyiségét. Ezt alig néhány héttel azután jelentették be, hogy elkészült a Kelet-Szibériát Kínával összekötő vezeték, és immár nem vasúti kocsikon szállítják az eddiginél nyilván jóval több olajat. Az összefüggés elég nyilvánvaló: az oroszok Kínát részesítik előnyben velünk szemben. A kínai olajszállításoknak természetesen nem kellene mindenképpen csökkenteniük az európai exportot, ha Oroszország képes lenne növelni az olajtermelését. De éppen itt a probléma: Oroszország már túl van az olajcsúcsán, és nem képes jelentősen bővíteni a kitermelést, sőt, rendkívüli erőfeszítésekre van szüksége a visszaesés elkerülésére. Nem nehéz belátni, milyen következményei lesznek ennek számunkra: az eddiginél is drágább lesz az olaj, így a benzin és a gázolaj is, ezáltal pedig valamilyen mértékben minden más termék is, aminek az előállításához vagy szállításához olajra van szükség. Tehát minden.